Húszéves korában kezdett ismerkedni a fényképezéssel. 18 évig az MTI fotóriportere, majd a Képes 7, az Európa magazin főmunkatársa és a párizsi Wostok Press fotóügynökség tudósítója volt. A való világ vizuális értelmezése, az ember és környezetének sajátos dokumentatív ábrázolása érdekli. Az FFS alapító tagja. Többször nyert díjat a Word Press Photo pályázaton. Az ózdi kohászat leépülését megörökítő sorozatával 1992-ben elnyerte a W. Eugene Smith Memorial Fund (New York) ösztöndíját. Dokumentarista fotográfiát tanított a Magyar Iparművészeti Egyetemen. Hetvennél több egyéni és több száz csoportos kiállítása volt a világ különböző tájain. Fontosabb díjai: Balázs Béla-díj (1981), Pulitzer-emlékdíj (1991), érdemes művész (2004), Magyar Fotográfiai Nagydíj (2004), kiváló művész (2016), Prima Primissima díj (2016). Számos jelentős közgyűjtemény (MFM, MNM, OSZK, New York Public Library, Archive of Modern Conflict, Toronto) és magángyűjtő őrzi műveit. 2018-ban monográfia jelent meg munkásságáról.
fotóesszé sorozat 1–12 (válogatás az elmúlt öt év kínai fotóutazásaiból)
2016–2019
analóg technikával készült felvétel, zselatinos ezüst analóg nagyítás
40 x 50 cm